A fülzúgás (orvosi nevén tinnitus) egy tünetegyüttes, és nem betegség. A fülzúgás háttéren sokféle egészségügyi probléma állhat. A fülzúgás során a páciens búgó, csengő, sípoló, zakatoló, susogó hangot hall, külső hangforrás hiányában.
A zavaró hang előfordulhat az egyik, illetve mindkét fülben is. Beszámolók alapján sokan „középen” hallják a hangot.
A fülzúgás gyakori jelenség, az emberek egyharmada tapasztalta már az élete során. Tartósan pedig a népesség 10%-a küzd fülzúgással. Előfordulása idősebb korban, 60-70 év felett gyakoribb, de bármilyen életkorban megjelenhet.
Gyakran fülcsengésnek írjuk le a jelenséget, holott többféle hang is képződhet:
Sokan a zenéhez, vagy énekhez hasonlítják a hangot, míg mások a pulzussal egy ütemben érzékelik. Ezt pulzáló fülzúgásnak nevezettük.
A fülzúgásnak két típusát ismerjük:
1.) Objektív fülzúgás:
Objektív fülzúgást nem csak a beteg, de az orvos is hallja. Hátterében az izmok ritmikus összehúzódása vagy a turbulens véráramlás állhat.
2.) Szubjektív fülzúgás:
A szubjektív fülzúgás gyakran jár együtt a nagyothallással. A szubjektív fülzúgás oka a fül legkülönfélébb területein, sőt az idegekben és az agyban is keresendő.
Kapcsolódó cikkünk
A fülzúgás okai pontosan nem tisztázottak. Sok esetben a belsőfül károsodása, fertőzése, gyulladása van a háttérben. Ezzel szemben három emberből egynek semmilyen problémája nincs a fülével.
A hangok a külső fülből a belső fülbe érkeznek, a csiga (cochlea) és a hallóideg (nervus cochlearis) érintésével. A csiga a belső fülben található szerv. Nevét a csigaházszerű formája adja. Központi részén található a Corti-féle szerv, amely a hangok érzékeléséért felelős. A hallóideg a hangra vonatkozó információkat szállítja a csiga corti szervéből az agy felé.
Amennyiben a csiga bármely része (általában a fülben lévő érzékelősejtek) károsodik, onnantól nem továbbítja az információkat tovább az agynak. Az érzékelősejtek károsodása véletlenszerű hangérzékelést eredményezhet, ami fülzúgást okoz.
Idősebb korban a csiga károsodása természetes folyamat. Fiataloknál a gyakori erős zajnak való kitettség eredménye lehet.
A belsőfül károsodásán kívül számos egyéb oka lehet a fúlzúgásnak:
Téma szakértői
Dr. Fülöp Györgyi
fül-orr-gégész, audiológus, szédülés specialista
Jelentkezzen be fülzúgás vizsgálatára!
ONLINE
bejelentkezés
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Sokan a fűtés miatti száraz levegőt okolják az orrszárazságért, holott sok más oka is lehet ennek a kellemetlen, akár kínzó érzésnek. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ allergológusa, fül-orr-gégész azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyek orvosi kivizsgálást és szükség esetén kezelést igényelnek.
Az őszi és téli hónapokban szép számmal érkeznek a fül-orr-gégészeti szakrendelésekre az orrmelléküreg-gyulladás miatt a páciensek. Az esetek többségében valamilyen felső légúti fertőzés, nátha előzi meg a betegség kialakulását, melynek enyhébb tüneteit otthon is kezelhetjük. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa osztotta meg velünk a legfontosabb tanácsokat.
Egy tál frissen sült süteménynek, társunk bőrének vagy egy új könyvnek az illata – az élet apró örömei, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A szaglás elvesztése nem csak ezektől az élményektől foszt meg, de egészségünket és a biztonságunkat veszélyeztető állapotot is okozhat. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakemberével sorra vettük a szaglásvesztés hátterében álló leggyakoribb okokat.
