Nyálmirigyek betegségei

Nyálmirigyek betegségei

Módosítva: 2024.09.19 11:29

Kis méretük ellenére számtalan betegség érintheti a nyálmirigyeket. A nyálmirigyek betegségei a kivezetőcsövek elzáródását és a nyáltermelés csökkenését okozhatják. Mindezek miatt a nyálmirigyek betegségei sok szenvedéssel járhatnak a fájdalomtól kezdve a rossz leheleten át a szájszárazságig.

Hol találhatóak a nyálmirigyek és mi a feladatuk?
Milyen tüneteket okoznak a nyálmirigyek betegségei?
Mik lehetnek a nyálmirigyek betegségei?
Hogyan vizsgálhatóak ki a nyálmirigyek betegségei?
Hogyan kezelhetőek a nyálmirigyek betegségei?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Fül-Orr-Gége Központban

Hol találhatóak a nyálmirigyek és mi a feladatuk?

Három pár fő nyálmirigy található a szervezetünkben, valamint sok kisebb, amik összesen körülbelül 1-1,5 l nyálat termelnek naponta. A kisebb nyálmirigyek elszórva találhatóak a szájüregi nyálkahártyán, a szájpadláson, a nyelv hátsó részén, a retromoláris és peritonsilláris területen, a garatban, a gégében és az orrmelléküregekben. A három pár nagy nyálmirigy közé tartozó fültőmirigyek (parotis) a külső hallójárat alatt, az állkapocs és a processus masztoideus között helyezkednek el. A fültőmirigy kivezető csöve áthalad a rágóizmon, és a második felső zápfog koronájával szemben nyílik a szájüregbe. A fültőmirigy szoros kapcsolatban áll az arcideggel, amely a fültőmirigyen halad keresztül, és benne oszlik el ágaira. Az állkapocs alatti (szubmandibuláris) mirigyek dió nagyságú páros nyálmirigyek, melyek kivezető csövei közvetlenül a szájpadlásra lépnek ki, a nyelvfék mellett. A nyelv alatti (szublingualis) mirigyek a nyelv alatt helyezkednek el, és több csatornán keresztül nyílnak a szájüregbe.

A nyálmirigyek feladata a nyál termelése. A nyál vízből, elektrolitokból, kenőanyagból, antimikrobiális vegyületekből, enzimekből és növekedési faktorokból áll. Ezek az komponensek mind szükségesek a nyál funkciójához. A nyál megkönnyíti a beszédet, a rágást és a nyelést, és elindítja az emésztés folyamatát. A nyál feladata a szájnyálkahártya és a fogak védelme is, amivel segít megelőzni a szájüregi problémákat.

Kis méretük ellenére nem ritkák a nyálmirigyek betegségei, amik a rákos daganattól a Sjögren-szindrómáig terjedhetnek. A nyálmirigyek betegségei elzárják a nyálmirigyek kivezetőcsöveit, így megakadályozzák a nyál felszabadulását vagy csökkentik a nyál termelését. A nyálmirigyek betegségei emiatt a mirigy fájdalmas duzzanatát okozhatják. Míg egyes betegségek idővel vagy antibiotikumokkal elmúlnak, addig mások komolyabb kezelést igényelnek, beleértve a műtétet is.

Kapcsolódó cikkünk

Milyen tüneteket okoznak a nyálmirigyek betegségei?

A nyálmirigyek betegségei különböző tüneteket okozhatnak, attól függően, hogy milyen típusú problémáról van szó. A nyálmirigyek betegségei általában fertőzéses vagy gyulladásos eredetűek, de gyakori, hogy kövek, daganatok vagy autoimmun betegségek állnak a háttérben. Általánosságban összegyűjtöttük, hogy milyen tüneteket okozhatnak a nyálmirigyek betegségei:Nyálmirigyek betegségei - Fül-Orr-Gége Központ

  • Duzzanat: A nyálmirigyek duzzanata gyakori tünet gyulladás vagy fertőzés, például mumpsz esetén. A duzzanat lehet egyoldali vagy kétoldali, attól függően, hogy melyik nyálmirigy érintett.
  • Fájdalom: A fájdalom is jellemző tünet a nyálmirigyek betegségei esetén. A fájdalom fokozódhat rágás vagy étkezés közben, mivel ilyenkor a nyáltermelés is stimulálódik. A hirtelen jelentkező fájdalom hátterében általában nyálkő áll, ami elzárja a mirigy kivezető csövét.
  • Szárazság (xerostomia): A csökkent nyáltermelés szájszárazságot okozhat, ami jellemző tünete lehet Sjögren-szindrómának vagy egyéb autoimmun betegségeknek.
  • Nyelési nehézség: A duzzadt nyálmirigyek nyelési nehézséget vagy kellemetlenséget okozhatnak.
  • Genny ürülése vagy vérzés: Fertőzés vagy kő esetén genny, vagy ritkábban vérzés szivároghat a nyálmirigyből a szájüregbe.
  • Nyomásérzékenység: A nyálkő képződése nyomásérzékenységet és duzzanatot okozhat. Ezek a tünetek is rosszabbodnak általában étkezések alatt, amikor a nyáltermelés fokozódna, de a kő megakadályozza a nyál elvezetését.
  • Láz és rossz közérzet: Akut fertőzés esetén láz, hidegrázás és általános rossz közérzet is felléphet.
  • Növekvő daganat: A nyálmirigyek betegségei közül a daganatok lassan növekvő csomót okozhatnak az érintett területen, az arcon vagy a nyakon.
  • Arcidegbénulás: A nyálmirigyek betegségei során ritkán ugyan, de felléphet az arc egyik felének bénulása. Ez akkor jöhet létre, ha a daganat nyomást gyakorol az arcidegre (nervus facialis).

Mik lehetnek a nyálmirigyek betegségei?

A test más mirigyeihez hasonlóan a nyálmirigyeket is számos betegség érintheti. A problémák hátterében fertőzés, gyulladás, elzáródás vagy daganat állhat. A nyálmirigyek betegségei akut, krónikus vagy visszatérő tünetekkel is jelentkezhetnek. Az alábbiakban részletesen is bemutatunk néhányat a nyálmirigyek betegségei közül:

  • Sialadenitis: Ez a betegség a nyálmirigy fertőzését és a következményes begyulladását jelenti. Gyakrabban fordul elő ez a típus a nyálmirigyek betegségei közül az idősek és a kisgyermekek körében. Gyakran kimutatható nyálkő is ilyen esetben, mert a mögötte felhalmozódó nyálban könnyen elszaporodhatnak a baktériumok. A bakteriális eredetű fertőzés ellen antibiotikumok adhatóak, de fontos emellett a folyadékpótlás és a nyálfolyás fokozása citromcseppekkel, meleg borogatással vagy mirigymasszázzsal.
  • Nyálmirigy kövek: Ezt az állapotot szialolithiasisnak is nevezik. Akkor fordul elő, amikor az érelmeszesedéshez hasonlóan meszes lerakódások képződnek a nyálmirigy kivezetőcsatornáiban. Ezek a mészkövek akadályozzák a nyál áramlását, ami fájdalomhoz, duzzanathoz és fertőzéshez vezet. A nyálkő tünetei gyakran rosszabbak étkezés közben, amikor fokozódik a nyáltermelődés, viszont a nyálkő miatt nem tud ürülni. A nyálmirigy betegségei közül ennek a kezelése általában a kő eltávolítását vagy súlyos esetekben az érintett mirigy műtéti eltávolítását jelenti.
  • Sjögren-szindróma: A Sjögren-szindróma egy krónikus autoimmun betegség, ami elsősorban a nyál- és könnymirigyeket érinti, száj- és szemszárazságot okozva. Sjögren-szindróma során a fehérvérsejtek a nedvességtermelő mirigyek, például a nyál-, verejték- és olajmirigyek egészséges sejtjeit veszik célba és károsítják őket, pusztítva ezzel a nyálmirigyek állományát. A Sjögren-szindróma leggyakrabban autoimmun betegségek részjelenségeként lép fel, például lupuszban. A nyálmirigyek betegségei közül ez a típus gyakoribb a nők körében. A kezelés célja a tünetek enyhítése nyálpótlókkal, szemcseppekkel és a gyakori fogászati vizsgálatokkal.
  • Mucocele: A nyálmirigyek betegségei közül ebben a típusban is a kivezetőcső elzáródása az alapprobléma. Az elzáródott vagy sérült kivezetőcsőben felgyülemlik a termelődő nyál, és kékes, cisztaszerű struktúra alakul ki, jellemzően az alsó ajkakon. Bár általában fájdalommentes, a mucocele mégis zavaró lehet, és akadályozhatja az evést vagy a beszédet. A mucocele kezelése általában egy egyszerű műtéti beavatkozással történik, amelynek során eltávolítják a kitágult kivezetőcső-részletet.
  • Daganatok: A nyálmirigyben ritkán fordulnak elő daganatok, ha viszont mégis, a legtöbbjük jóindulatú. A nyálmirigyek közül főként a fültőmirigyekben fordul elő daganat, ami akár az arcideg bénulását is okozhatja a fültőmirigyben. A daganat típusának meghatározásához általában biopszia elvégzése javasolt. A kezelés általában műtétet foglal magában. A daganat típusától és stádiumától függően sugárkezelésre és kemoterápiára lehet szükség, ha a daganat rosszindulatú.

    Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Hogyan vizsgálhatóak ki a nyálmirigyek betegségei?

A nyálmirigyek betegségei jellegzetes tüneteket (például duzzanatot) okoznak. Ezek a tünetek már az anamnézis vagy a fizikális vizsgálat alapján felvetik a nyálmirigyek betegségei diagnózisának gyanúját. Bizonyos esetekben tehát csupán a kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján nyilvánvaló a diagnózis, ilyen esetekben nem is feltétlenül van szükség további diagnosztikai vizsgálatokra. A legtöbb esetben azonban kiegészítő vizsgálatokat is kérhet az orvos, hogy pontosan meggyőződjön a betegség fennállásáról és pontosan ki tudja választani, hogy melyik típus van jelen a nyálmirigyek betegségei közül. Az elzáródás pontos megállapításában segíthet az érintett területről készült fogászati röntgenfelvétel, de az MRI- vagy CT-vizsgálat mélyebb képet adhat. Mintavétel is történhet a nyálmirigy-szövet egy részének eltávolításával (biopszia). Erre különösen nagy szükség lehet akkor, ha az orvos autoimmun betegség vagy daganat fennállására gyanakszik.

Hogyan kezelhetőek a nyálmirigyek betegségei?

A nyálmirigy betegségei esetén nem tudunk egy általános kezelési sémát bemutatni, mert a kezelés nagyban függ a betegség pontos típusától. Ha például a nyálmirigyben kő van jelen, az orvos műtétet javasolhat a kőnek vagy magának a mirigynek az eltávolítására. A nyálmirigyek betegségei közül a bakteriális fertőzések hatékonyan kezelhetőek antibiotikumokkal. Ha rosszindulatú daganatos betegség érinti a nyálmirigyet, akkor sugárkezelésre, kemoterápiára, valamint műtétre lehet szüksége a rákos sejtek elpusztítása érdekében. Érdemes tudni, hogy a nyakat érő sugárkezelések szájszárazságot okozhatnak, ami egy rendkívül kellemetlen tünet, és befolyásolhatja az emésztést. Kezelőorvosa javasolhatja, hogy fogyasszon több folyadékot, és kerülje a magas nátriumtartalmú ételeket. A szájat nedvesen tarthatja úgy is, hogy felold 1/2 teáskanál sót 1 bögre vízben, és ezzel a keverékkel öblöget, de speciális szájvizek is vannak a szájszárazság enyhítésére. Jóindulatú nyálmirigy daganat esetén előfordulhat, hogy nincs szükség sugárkezelésre. A tüneteket nem okozó sejtszaporulatot konzervatív módon is lehet kezelni. A fogak megfelelő ápolása is elengedhetetlen a nyálmirigyek betegségei sikeres kezeléséhez. A napi legalább kétszeri fogmosás és fogselyem használata segíthet megelőzni a nyálmirigyek betegségei és a fogszuvasodás kialakulását.

Téma szakértői

Dr. Holpert Valéria

Dr. Holpert Valéria

fül-orr-gégész, foniáter, hangképzési specialista
Dr. Augusztinovicz Monika

Dr. Augusztinovicz Monika

fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus - alvásszakértő

Hírek

Nem csak a fűtés miatt érezheti száraznak az orrát

Nem csak a fűtés miatt érezheti száraznak az orrát

Sokan a fűtés miatti száraz levegőt okolják az orrszárazságért, holott sok más oka is lehet ennek a kellemetlen, akár kínzó érzésnek. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ allergológusa, fül-orr-gégész azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyek orvosi kivizsgálást és szükség esetén kezelést igényelnek.

További részletek
Az arcüreggyulladás otthoni kezelése: ezek a leghatékonyabb módszerek

Az arcüreggyulladás otthoni kezelése: ezek a leghatékonyabb módszerek

Az őszi és téli hónapokban szép számmal érkeznek a fül-orr-gégészeti szakrendelésekre az orrmelléküreg-gyulladás miatt a páciensek. Az esetek többségében valamilyen felső légúti fertőzés, nátha előzi meg a betegség kialakulását, melynek enyhébb tüneteit otthon is kezelhetjük. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa osztotta meg velünk a legfontosabb tanácsokat.

További részletek
Nem csak a koronavírus okozhat szaglásvesztést – ezek lehetnek a leggyakoribb okok

Nem csak a koronavírus okozhat szaglásvesztést – ezek lehetnek a leggyakoribb okok

Egy tál frissen sült süteménynek, társunk bőrének vagy egy új könyvnek az illata – az élet apró örömei, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A szaglás elvesztése nem csak ezektől az élményektől foszt meg, de egészségünket és a biztonságunkat veszélyeztető állapotot is okozhat. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakemberével sorra vettük a szaglásvesztés hátterében álló leggyakoribb okokat.

További részletek

Munkatársaink

Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, hangképzési specialista
Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fej-nyak sebész, horkolás specialista
Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, szédülés specialista
Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK