A nyálmirigyduzzanat számos betegség tünete lehet, melyek a banális fertőzésektől kezdve a rosszindulatú daganatokig terjedhetnek, emiatt kivizsgálásuk mindenképpen fontos.
Bejelentkezés nyálmirigyduzzanat kezelésére
ONLINE
bejelentkezés
A nyálmirigyek felelősek a szájüreg nedvesen tartását segítő, és az emésztésben, valamint immunvédekezésben szerepet játszó nyál termeléséért. Méretük szerint megkülönböztetünk nagy és kis nyálmirigyeket. A nagy nyálmirigyekből három párral rendelkezünk, ezek a következők:
Ezzel szemben a kis nyálmirigyekből megszámlálhatatlanul sok van a szervezetünkben, elsősorban a szájüregi nyálkahártyában. A nagy nyálmirigyek együttesen az összes nyál körülbelül 95%-ának termeléséért felelősek.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Egy nyálmirigyduzzanat akkor tekinthető akutnak, ha a tünet fennállásának ideje kevesebb, mint két hét.
A nyálmirigyduzzanat akkor számít krónikusnak, ha tünet hetekig-hónapokig fennáll.
A nyálmirigygyulladás (sialoadenitis) hátterében állhat trauma, vírusos vagy bakteriális fertőzés, esetleg autoimmun folyamat.
A vírusos eredetű gyulladásos elváltozás leggyakoribb formája a mumpsz. Ilyenkor a nyálmirigyduzzanat az összes nyálmirigyet érinti, de legjelentősebb mértékben a fültőmirigy érintettsége figyelhető meg. Gyermekkorban a fertőzés általában magától gyógyul, azonban felnőttkorban hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) és heregyulladás (orchits) is jelentkezhet a fertőzés következményeként. Utóbbi gyakran vezet terméketlenséghez. Szerencsére a mumpsz elleni kötelező védőoltás bevezetése óta hazánkban igen ritka ez a kórkép, azonban behurcolt esetek szinte mindig előfordulnak.
A mumpsz mellett egyéb vírusok is okozhatják a nyálmirigyek gyulladását, többek között az Epstein-Barr vírus és a parainfluenza vírus.
A bakteriális nyálmirigygyulladás főként a nagy nyálmirigyeket érinti, közülük is elsősorban az állkapocs alatti mirigyet. A fertőzés hátterében álló leggyakoribb kórokozók a Staphylococcus aureus és a Streptococcus viridans. A nyálmirigyek kivezetőcsöveinek elzáródása (például nyálkő következtében) gyakran szerepet játszik a fertőzés kialakulásában, de hajlamosító tényezők a kiszáradásos állapotok és a csökkent nyálelválasztás is.
Az autoimmun nyálmirigygyulladás vagy Sjögren-szindróma egy krónikus betegség, amelynek legfontosabb ismérve, hogy a könny- és nyálmirigyek pusztulásával jár. Ennek következtében vezető tünetei a szem- és szájszárazság (keratoconjunctivitis sicca és xerostomia). Előfordulhat önmagában a betegség, ezt sicca szindrómának is nevezzük, de gyakran társul más autoimmun betegségekhez, elsősorban rheumatoid arthritishez. A betegség hátterében genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak, utóbbiak között felmerül a nyálmirigyek vírusfertőzése. A betegség során az autoimmun gyulladás elpusztítja a mirigyszövetet, melynek helyét hegszövet veszi át. A könny- és nyálmirigyek mellett egyéb külső elválasztású mirigyek is érintettek lehetnek, például az orrgarat, a felső légutak és a hüvely mirigyei is. Az érintett személyeknek fokozott a kockázata limfómák kialakulásának szempontjából.
A Sjögren-szindróma leggyakrabban 50-60 éves korban jelentkezik, a nők lényegesen gyakrabban érintettek a férfiaknál. A könnymirigyek pusztulása következtében homályos látással, égő érzéssel, viszketéssel járhat, míg a nyáltermelés csökkenése, illetve hiánya miatt a szájnyálkahártyán fekélyek, sebek jelentkezhetnek, csökkenhet az ízérzékelés, a szilárd ételek lenyelése nehezítetté válhat. A betegekben leggyakrabban a fültőmirigy duzzanata figyelhető meg.
A nyálmirigygyulladások különleges formája a mucokele, mely során a nyálmirigyek kivezetőcsövei elzáródnak vagy más módon sérülnek. Ennek következtében a nyál nem tud a szájüregbe jutni, hanem nyálmirigy állományába csorog vissza, ezáltal duzzanatot okozva. Ez a nyálmirigyek leggyakoribb gyulladásos elváltozása. Elsődlegesen a csecsemők, fiatal felnőttek és az idősek alsó ajkában jelenik meg, sebészi eltávolítása végleges megoldást jelent a problémára.
Nyálkövesség esetén a nyálmirigyek kivezetőcsöveiben egy kő képződik, ami elzárja a nyál útját. Bármelyik nyálmirigyben kialakulhatnak, de leggyakrabban az állkapocs alatti mirigy és annak kivezetőcsöve (Wharton-vezeték) érintett. A kövek kialakulásában szerepet játszik a kiszáradás, a dohányzás és néhány autoimmun betegség is, és leggyakrabban a középkorú férfiakat érinti a probléma. Maga a sialolithiasis ritka kórképnek számít, azonban a nyálmirigygyulladás kialakulásának hátterében ez a leggyakoribb ok. Jellemző, hogy az étkezéseket követően rosszabbodnak a tünetek, mivel a rágás fokozza a nyáltermelést. A nyál nem tud távozni az elzáródott kivezetőcsövön keresztül, így feszíteni fogja a mirigyet.
Kapcsolódó cikkünk
A nyálmirigydaganatok viszonylag ritka betegségek, legnagyobb részük a fültőmirigyben alakul ki. Mind a rosszindulatú, mind a jóindulatú tumorok vezető tünete lehet a nyálmirigyduzzanat, de egyéb szervek rosszindulatú daganatai is adhatnak áttétet ezekbe a mirigyekbe, amely szintén hasonló panasz kialakulásához vezethet. A nyálmirigyből kiinduló daganatok általában a felnőtt populációt érintik, a nők kissé gyakrabban érintettek a férfiaknál. A rosszindulatú formákra jellemző a gyors növekedés, emiatt viszonylag hamar felismerik őket, míg a jóindulatú daganatos elváltozások sokszor csak hónapokkal, évekkel a kialakulásukat követően viszik orvoshoz az érintett személyt. A jóindulatú nyálmirigydaganatok hajlamosak a rosszindulatú átalakulásra.
A nyálmirigyduzzanat mellett számos egyéb tünetet is tapasztalhatunk attól függően, hogy mi áll a nyálmirigyduzzanat hátterében. Néhány gyakori vagy jellegzetes tünet lehet:
A nyálmirigyduzzanat kivizsgálásának első lépése a tünetek alapos feltérképezése. Ebbe beletartoznak az információk a panaszok fennállásának időtartamáról, hogy folyamatos-e a duzzanat vagy visszatérő, hogy hány nyálmirigy érintett, a társtünetek jelenlétének és jellegének felmérése, az esetleges provokáló tényezők azonosítása (például étkezést követően jelentkező nyálmirigyduzzanat), illetve a társbetegségek és a kórtörténet megismerése.
Jelentős szerepe van továbbá a fizikális vizsgálatnak: a nyálmirigyek megtekintése, megtapintása fontos információkkal szolgálhat, illetve az is segítheti a diagnózis felállítását, hogy sikerül-e nyálat kipréselni a mirigyekből. A vizsgálat során ellenőrzik a mirigyek méretét, tapintatát, az érintett mirigyet borító bőr színét, illetve a préselt nyál minőségét. Abban az esetben, ha fül panaszok is társulnak, fülészeti vizsgálat szükséges, illetve az érintett mirigyektől függően agyideg vizsgálatra is szükség lehet, mivel vannak olyan nyálmirigyek, amelyeken át agyidegek (a háromosztatú és az arcideg) futnak, és esetleg ezek is érintettek lehet bizonyos betegségekben.
A képalkotó vizsgálatok is fontos részei a nyálmirigyduzzanat kivizsgálásának. Az elsődleges eljárás gyakran az ultrahang vizsgálat, de emellett alkalmazható CT kontrasztanyaggal vagy anélkül. Bizonyos esetekben MR vizsgálatra is szükség lehet. A nyálmirigyekben lévő kis csöveket szeretnénk vizsgálni, melyek biztosítják a nyál útját a szájüregbe, lehetőség van szialográfia és endoszkópos vizsgálat végzésére. Előbbit kontrasztanyag és röntgen segítségével készítik, az utóbbi esetében pedig egy kis kamerát vezetnek a kivezetőcsövekbe idegentestet vagy nyálkövet keresve, illetve ez az eljárás lehetővé teszi a talált képletek eltávolítását is.
Szövettani vizsgálat céljából lehetőség van biopszia végzésre is, ami elsősorban daganat gyanúja esetén szükséges.
A kiváltó októl függően az alábbi kezelések jöhetnek szóba:
Sjögren-szindróma: minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb - ImmunKözpont
Ultrahangos vizsgálattal kideríthető, mi okozza nyelési nehézségeit - UltrahangKözpont
Mintha homok lenne benne? A szemszárazság leggyakoribb okai - SzemészetiKözpont
Mi a teendő, ha a nyakon csomót tapintunk? - EndokrinKözpont
Arczsibbadás - NeurológiaiKözpont
További vélemények Dr. Csóka Jánosról >>>
Rendelés típusa:
Sokan a fűtés miatti száraz levegőt okolják az orrszárazságért, holott sok más oka is lehet ennek a kellemetlen, akár kínzó érzésnek. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ allergológusa, fül-orr-gégész azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyek orvosi kivizsgálást és szükség esetén kezelést igényelnek.
Az őszi és téli hónapokban szép számmal érkeznek a fül-orr-gégészeti szakrendelésekre az orrmelléküreg-gyulladás miatt a páciensek. Az esetek többségében valamilyen felső légúti fertőzés, nátha előzi meg a betegség kialakulását, melynek enyhébb tüneteit otthon is kezelhetjük. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa osztotta meg velünk a legfontosabb tanácsokat.
Egy tál frissen sült süteménynek, társunk bőrének vagy egy új könyvnek az illata – az élet apró örömei, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A szaglás elvesztése nem csak ezektől az élményektől foszt meg, de egészségünket és a biztonságunkat veszélyeztető állapotot is okozhat. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakemberével sorra vettük a szaglásvesztés hátterében álló leggyakoribb okokat.
