A gyöngydaganat, vagy cholesteatoma olyan elváltozás a középfülben, amely a kutatások szerint leggyakrabban a fülkürt nem megfelelő szellőzése kapcsán alakul ki. A gyógyuláshoz mindenképp kétlépcsős fülműtét szükséges, ezért fontos az orr és a fülkürt szellőzési problémák idejében történő diagnosztizálása és kezelése!
Nem daganat, de olyan tulajdonságokat mutat, mint egy daganat. Ez azt jelenti, hogy az elváltozás a folyamatos növekedése kapcsán, beterjedve a középfülbe roncsolja az útjába kerülő nemes képleteket. Elpusztíthatja a hallócsontokat, megtámadhatja az arcideget is. Alattomos növekedése és az okozott károk miatt kapta a betegség a „gyöngydaganat” nevet.
Mert az elváltozás általában kerekded, mint egy gyöngyszem. Ezen kívül a dobhártya hámrétegének folyamatos leválásából, hámlásából képződik úgy, hogy a levált rétegek hagymahéjszerűen rakódnak egymásra. Ennek a hámtömegnek egy a valódi gyöngyszemhez hasonló csillogása van - magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
A fülkürt, vagy Eustach-féle kürt az orrüreget a dobüreggel összekötő cső. Jelentősége, hogy kapcsolatot létesít a dobüreg és az orrgarat között és nyeléskor, ásításkor kiegyenlíti a légnyomást a külső tér és a dobüreg között. A fülkürt átjárhatósága esetén a dobhártya két oldalán a légnyomás megegyezik. Amennyiben ez a funkció nem működik, akkor a dobhártya mögött csökken a nyomás, ez egy szívóerőt fejt ki a dobhártyára, amely ennek hatására befelé kezd türemkedni. Ha nem sikerül a fülkürtműködést akadályozó okokat szanálni, akkor sajnos a fülbetegség már magától fejlődhet tovább és csak műtéttel állíthatjuk meg.
A tartós fülkürt szellőzési elégtelenség miatt a meggyengült dobhártyán először egy kezdeti pici öböl alakul ki, mely később fokozatosan mélyül, majd idővel befelé, a hallócsontok felé zsákszerű képződménnyé növekszik. Még ekkor is sokszor csak egy apró, mikroszkóppal felfedezhető nyílás látszik a betegségből!
Rendszerint fokozatosan romló hallás, fertőzések esetén ismétlődő fülfolyás jelzi a betegség kialakulását. A gyöngyházdaganat sok esetben a hallócsontok nagyfokú károsodását is okozza. Elhanyagolt esetben szédülés, arcidegbénulás, vagy agytályog, agyhártyagyulladás is lehet szövődmény.
Ha már kialakult a gyöngyházdaganat, akkor csak műtéti úton van lehetőség eltávolítani. A hámzsák sokszor igen bonyolult eltávolítása után a beteg saját szöveteiből a dobhártya beteg, kivágott része pótolható, illetve a környező csontokból kiképzett protézissel a károsodott hallócsontláncolat is rekonstruálható, így a halláskárosodás is általában megszüntethető. Egy évvel később műtéti feltárás kapcsán kell meggyőződni arról, hogy maradéktalanul sikerült-e eltávolítani a hámot, mert nagy a kiújulás veszélye.
A cholesteatoma sok esetben elkerülhető, ha idejében felismerjük és kezeljük a folyamatot beindító orrüregi és orrgarati elváltozásokat – figyelmeztet dr. Fülöp Györgyi. Ezért is nagyon fontos bármilyen orrlégzési problémával orvoshoz fordulni és pl. az orrpolip, az allergiák és a megnagyobbodott orrmandulák kezelése!
Sokan a fűtés miatti száraz levegőt okolják az orrszárazságért, holott sok más oka is lehet ennek a kellemetlen, akár kínzó érzésnek. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ allergológusa, fül-orr-gégész azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyek orvosi kivizsgálást és szükség esetén kezelést igényelnek.
Az őszi és téli hónapokban szép számmal érkeznek a fül-orr-gégészeti szakrendelésekre az orrmelléküreg-gyulladás miatt a páciensek. Az esetek többségében valamilyen felső légúti fertőzés, nátha előzi meg a betegség kialakulását, melynek enyhébb tüneteit otthon is kezelhetjük. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa osztotta meg velünk a legfontosabb tanácsokat.
Egy tál frissen sült süteménynek, társunk bőrének vagy egy új könyvnek az illata – az élet apró örömei, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A szaglás elvesztése nem csak ezektől az élményektől foszt meg, de egészségünket és a biztonságunkat veszélyeztető állapotot is okozhat. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakemberével sorra vettük a szaglásvesztés hátterében álló leggyakoribb okokat.
