Ha valakivel telefonon beszélünk, meg tudjuk állapítani, hogy körülbelül mennyi idős lehet. A hangunk tehát a korral változik, ám bizonyos változások akár rendellenességet, hangképzési zavart is jelezhetnek. Az intő jeleket dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa foglalta össze.
Amikor a belélegzett levegő a tüdőből elindulva a légcsövön keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, az itt keletkező primer gégehang a rezonátorként funkcionáló toldalékcsőben alakul át a fülünk által érzékelt hanggá. A toldalékcső elemei, az ajkak, a nyelv-, a garat- és az orrüreg a rezonátorlánc szerepét töltik be, az idegrendszer pedig a hangképzéshez szükséges izmok működését koordinálja.
Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy bizonyos mértékben anatómiailag meghatározott, hogy milyen hangon beszélünk. A hangmagasságot például a rezgésszám határozza meg, ami függ a hangszalagok hosszától és feszültségétől, illetve a tüdőből kiáramló levegő áramlási sebességétől. Hangszínünket pedig a testalkat mellett a hangképző szervek egyéni eltérései, hormonális és pszichés tényezők is befolyásolják.
Az évek múlásával bekövetkeznek bizonyos korral járó változások a szervezetünkben. A csontozatunk, izomzatunk sem lesz olyan, mint a fiatalabb éveinkben. Változik a tüdőkapacitás, a gége és a hangszalagok nagysága, működése, a toldalékcső mérete és rugalmassága, a nyelv nagysága és mozgékonysága is, és ezzel együtt a hangunk is. Emellett természetesen az életmódunk is nyomot hagy a hangunkon, gondoljunk csak arra, hogy milyen jellegzetes hangmélyülést okoz például a dohányzás.
Az első jelentős változás a pubertáskor környékén történik. A mutálás során megváltozik a gége nagysága és a hangszalagok hossza. Ez a folyamat fiúknál és lányoknál egyaránt lezajlik, noha előbbiek esetében jóval látványosabban. A másik jelentős állomás a hatvanadik életév körül érkezik el. A hangszalagok rugalmatlanabbá válnak, a gégeizomzat leépül, a hangképző izmok és a nemi hormonok alulműködése miatt a hang gyengül, szaggatottabbá válhat.
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>>
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
Rendelési információ:
További vélemények"Kedves, kellemes személy, minden kérdésre szívesen válaszolt, minden lehetséges vizsgálatot elvégzett, jó tanácsokat adott."
Az őszi és téli hónapokban szép számmal érkeznek a fül-orr-gégészeti szakrendelésekre az orrmelléküreg-gyulladás miatt a páciensek. Az esetek többségében valamilyen felső légúti fertőzés, nátha előzi meg a betegség kialakulását, melynek enyhébb tüneteit otthon is kezelhetjük. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa osztotta meg velünk a legfontosabb tanácsokat.
Egy tál frissen sült süteménynek, társunk bőrének vagy egy új könyvnek az illata – az élet apró örömei, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A szaglás elvesztése nem csak ezektől az élményektől foszt meg, de egészségünket és a biztonságunkat veszélyeztető állapotot is okozhat. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakemberével sorra vettük a szaglásvesztés hátterében álló leggyakoribb okokat.
Kezdetben megkönnyebbülést okoz, tartós használat esetén azonban függővé is válhatunk a gyógyszertárakban vény nélkül beszerezhető úgynevezett lohasztó orrspray-ktől. Egyre többeket érintő problémáról van szó, de kellő elszántsággal és orvosi segítséggel végleg megszabadulhatunk ezektől a készítményektől – nyugtat meg mindenkit dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakembere.
