Az újszülött vizsgálatok során, a testi fejlettség ellenőrzésén kívül többek közt a fejlődési rendellenességek, egyes veleszületett betegségek – például anyagcserebetegségek, csípőficam – szűrését is elvégzik. Ezek mellett nagyon lényeges az érzékszervek szűrővizsgálata is, melyek közül most a hallás vizsgálatával foglalkozunk részletesebben Gazdag Gábor audiológiai szakasszisztens, a Fül-orr-gége Központ szakemberének segítségével.
Halláskárosodás már újszülötteknél is előfordulhat. Kialakulásának oka lehet genetikai, de méhen belüli fertőzések, terhesség alatt szedett gyógyszerek és a szülés körülményei is előidézhetik. A halláskárosodás érintheti egyik, vagy mindkét fület és különböző fokozatai vannak, felismerése tehát nem minden esetben könnyű.
Ha a gyermek egyáltalán nem hall, az rendszerint elég hamar feltűnik a szülőknek, hiszen jól érzékelhető jelei vannak. Nem fordul a zenélő játék, vagy a hozzá beszélő szülő felé, hangosabb zajokra sem riad fel. Enyhébb halláskárosodás azonban hosszú ideig rejtve maradhat, nehezen behozható lemaradást okozva a gyermek fejlődésében.
A gyermek utánzással tanul meg beszélni, ezért fontos, hogy születésétől kezdve a lehető legtöbbet hallja a hangunkat, meséljünk, énekeljünk, mondókázzunk vele. Az újszülött hangképző szervei még nem alkalmasak a beszédre, de öt-hat hetes kora körül a sírás mellett már különböző hangokat is ad, majd innen szépen fokozatosan eljut nagyjából öt-hat hónapos korára a gagyogásig. Egyéves korára pedig sokkal több szót megért, mint amennyit ki tud mondani. Az ép hallás tehát nélkülözhetetlen a beszédfejlődés során.
Jól láthatjuk, hogy a beszéd fejlődésében mennyi változás történik a gyermek féléves koráig. Annak érdekében, hogy a lemaradását megelőzzük és egy esetleges halláscsökkenést mielőbb kezelhessünk, javasolt a csecsemőkori hallásvizsgálat elvégzése 0-4 hónapos kor között.
Az első hallásvizsgálatot BERA készülékkel célszerű végezni, ami alapesetben alvó, vagy nyugodt, csendes csecsemő közreműködésével könnyen kivitelezhető. Mivel a napirend az első időszakban természetes módon még a legtöbb esetben nem alakult ki, akkor sem kell aggódni, ha a hallásvizsgálatot nem sikerül épp az alvásidőre időzíteni, vagy egy nyűgösebb napon vizsgáljuk a csecsemőt – magyarázza Gazdag Gábor. A csecsemők vizsgálatában tapasztalt szakember ilyen esetben is megtalálja a megoldást a kis páciens vizsgálatára, illetve létezik egy másik megbízható diagnosztikai módszer, az otoakusztikus emissziós teszt, amely ilyen esetben is elvégezhető.
Sokan a fűtés miatti száraz levegőt okolják az orrszárazságért, holott sok más oka is lehet ennek a kellemetlen, akár kínzó érzésnek. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ allergológusa, fül-orr-gégész azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyek orvosi kivizsgálást és szükség esetén kezelést igényelnek.
Az őszi és téli hónapokban szép számmal érkeznek a fül-orr-gégészeti szakrendelésekre az orrmelléküreg-gyulladás miatt a páciensek. Az esetek többségében valamilyen felső légúti fertőzés, nátha előzi meg a betegség kialakulását, melynek enyhébb tüneteit otthon is kezelhetjük. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa osztotta meg velünk a legfontosabb tanácsokat.
Egy tál frissen sült süteménynek, társunk bőrének vagy egy új könyvnek az illata – az élet apró örömei, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A szaglás elvesztése nem csak ezektől az élményektől foszt meg, de egészségünket és a biztonságunkat veszélyeztető állapotot is okozhat. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakemberével sorra vettük a szaglásvesztés hátterében álló leggyakoribb okokat.
