Fülfájás és halláscsökkenés jelzi a dobhártya gyulladását. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy milyen okok vezethetnek a betegség kialakulásához és hogyan lehet kezelni a tüneteket.
A fül három szakaszból épül fel, megkülönböztetjük a külső hallójárat, a közép- és a belsőfül területét. A dobhártya a külső hallójárat és a középfül határán helyezkedik el. Ez a vékony szövethártya közvetíti a hangokat a hallócsontok felé a belső fülbe. Ha a dobhártyán gyulladás alakul ki, akkor megvastagodhat, emiatt a hallás enyhén károsodhat.
A dobhártyagyulladás gyakori kiváltó oka, a fülkürt közvetítésével a garat és az orr területéről ideterjedő fertőzés. A fülkürt ugyanis a középfület az orrüreggel köti össze. Fő feladata, hogy a dobhártya dobüreg felőli részén a megfelelő légnyomást biztosítsa. Nátha esetén egyrészt a kórokozók is könnyen átjutnak a dobhártya területére a fülkürtön keresztül. Másrészt pedig, ha az orrgarati részen és a fülkürtben található nyálkahártya megduzzad, ezáltal beszűkül, vagy akár el is záródik a fülkürt nyílása. A dobüreg szellőzése ezáltal romlik, és a kiegyenlítetlen légnyomás miatt a dobhártya behúzódik, a hallócsontok mozgása korlátozódik.
Ritkább esetben a kórokozók a külső hallójárat felől is érkezhetnek, akár a strandszezonban gyakori hallójárat-gyulladás következtében, de dobhártyagyulladást okozhat a külső hallójáratba került idegentest is.
A dobhártyagyulladást vírus is okozhatja. Ilyen esetben a dobhártya felületén hólyagok jelennek meg, melyekben híg folyadék gyülemlik fel.
A betegségre az erős, lüktető fülfájás és a hallás csökkenése hívja fel a figyelmet. Láz is jelentkezhet.
A fül-orr-gégészeti vizsgálat során az orvos pontos képet kap a dobhártya állapotáról. Fontos elkülöníteni, hogy valóban dobhártyagyulladás áll-e fenn a betegnél, vagy pedig valójában középfülgyulladás okozza a panaszait. A kezelés ugyanis a kiváltó ok függvénye. Bakteriális eredetű középfülgyulladás esetén viszont igen, vírusfertőzés esetén viszont nincs szükség antibiotikumra. Ilyenkor fájdalomcsillapító gyógyszerrel vagy fülcseppel lehet enyhíteni a tüneteket. A fül felszúrása hólyagos dobhártyagyulladás esetén nem segít, genny kialakulásakor viszont gyors enyhülést hozhat a fájdalomra. Bizonyos esetekben pedig orrcsepp használatára is szükség lehet, hogy a fülkürt megfelelő szellőzését biztosítsuk. Az otthoni kezelés során száraz meleg borogatás is segíthet a fájdalmat enyhíteni.
Dr. Kiss Sándor azt tanácsolja, hogy erős fülfájás esetén ne halogassuk az orvos felkeresését. A dobhártyagyulladás legtöbbször egy héten belül elmúlik. Elhanyagolt esetekben azonban a gyulladás idültté válhat, mely a dobhártya megvastagodását és hallásromlást okozhat. Ilyenkor hallásjavító műtét segíthet.
Sokan a fűtés miatti száraz levegőt okolják az orrszárazságért, holott sok más oka is lehet ennek a kellemetlen, akár kínzó érzésnek. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ allergológusa, fül-orr-gégész azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyek orvosi kivizsgálást és szükség esetén kezelést igényelnek.
Az őszi és téli hónapokban szép számmal érkeznek a fül-orr-gégészeti szakrendelésekre az orrmelléküreg-gyulladás miatt a páciensek. Az esetek többségében valamilyen felső légúti fertőzés, nátha előzi meg a betegség kialakulását, melynek enyhébb tüneteit otthon is kezelhetjük. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa osztotta meg velünk a legfontosabb tanácsokat.
Egy tál frissen sült süteménynek, társunk bőrének vagy egy új könyvnek az illata – az élet apró örömei, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A szaglás elvesztése nem csak ezektől az élményektől foszt meg, de egészségünket és a biztonságunkat veszélyeztető állapotot is okozhat. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakemberével sorra vettük a szaglásvesztés hátterében álló leggyakoribb okokat.
