A hangképzési zavarok esetén a hangok megfelelő létrehozása kihívást jelent az illetőnek. A hangképzési zavarok befolyásolják az egyén természetes kifejezőkészségét és kommunikációs képességeit, szenvedést okozhatnak a mindennapokban. A hangképzési zavarok több betegséget is magába foglal, melyek között vannak átmenetiek és állandóak. Ezek tünetei is eltérőek lehetnek, ám a hangképzési zavarok jellemző tünete a rekedt hang.
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Fül-Orr-Gége Központban
Mit jelentenek a hangképzési zavarok?
Hogyan alakulnak ki a hangképzési zavarok?
Miről ismerhetőek fel a hangképzési zavarok?
Mik a hangképzési zavarok típusai?
Hogyan történik a hangképzési zavarok kivizsgálása?
Hogyan kezelhetőek a hangképzési zavarok?
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A hangképzési zavarok a hangok létrehozásának zavarát jelentik. A hangképzési zavarok megértéséhez elsőként nézzük meg, hogyan is történik a normál hangképzés. A hangképzés helye a gégében található, a hangszalagok felelősek a hangok kialakításáért és továbbításáért. A hangszalagok valójában két nyálkahártya-redőt jelentenek, amely izmot és porcot borít. A hangszalagok belégzéskor kinyílnak, majd kilégzéskor összezáródnak, hogy együtt rezegve hangot hozzanak létre. Az emberi hangok a gégén átáramló levegő hatására képződnek, a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, amelyek mozgását a belső gégeizmok irányítják. A hangot a későbbiekben a lágy szájpadlást, a nyelvet és az ajkakat irányító izmok formálják. Az ekkor keletkezett alaphang aztán a garat, a száj-és az orrüregben nyeri el az emberre jellemző végső formáját. Normális esetben a hangszalagok simán nyílnak és záródnak, mozgásukkal és rezgésükkel hangokat képeznek. Ha ez a folyamat valahol sérül, nem tudunk tisztán csengő hangot képezni, létrejönnek a hangképzési zavarok.
Amint látható, a hangképzési zavarok hátterében számos ok állhat. Bármely fent felsorolt szerv fejlődési rendellenessége, sérülése, betegsége, az idegi kapcsolat sérülése esetén létrejöhetnek a hangképzési zavarok. A hangképzési zavarok egy csoportja genetikai vagy anatómiai tényezők miatt alakulhat ki. Néhány esetben azonban a hangképzési zavarok megelőzhetőek lennének. Az egészséges hangképzés és beszédtechnikák kialakítása, a megfelelő légzéstechnika gyakorlása és a túlzott hangoskodás vagy helytelen éneklés elkerülése hozzájárulhatnak a hangképzési zavarok csökkentéséhez. A hangképzési zavarok felismerése és kezelése segíthet az egyén kommunikációs képességeinek javításában és az önbizalom növelésében. A megfelelő szakemberrel való együttműködés és a rendszeres terápia lehetővé teheti az érintettek számára, hogy hatékonyan kezeljék vagy leküzdjék a hangképzési kihívásokat.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A hangképzési zavarok kialakulhatnak a hangképzésben részt vevő szervek fejlődési rendellenességei vagy betegségei miatt, illetve a helytelen hanghasználat miatt is. A hangképzési zavarok gyakrabban fordulnak elő olyanok körében, akik foglalkozásszerűen használják a hangjukat. Ilyenek lehetnek például az énekes vagy a tanárok. Az alábbiakban összegyűjtöttük a hangképzési zavarok gyakori, lehetséges okait:
A hangképzési zavarok tünetei változatosak lehetnek, hiszen maguk a hangképzési zavarok is különbözőek. A hangképzési zavarok egyik leginkább jellegzetes tünete a rekedt hang. A hangképzési zavarok a következő tünetekkel jelentkezhetnek:
A hangképzési zavarok csoportosítása a kialakulási mechanizmusuk alapján történik. Ez alapján elkülöníthetőek az organikus és a funkcionális hangképzési zavarok. Mindegyik csoporton belül a hangképzési zavarok további típusai azonosíthatóak.
Az organikus hangképzési zavarok esetében mindig találunk valami szervi eltérést, ami okozza a hangképzési zavarok létrejöttét. Ahogy a bevezetőben ismertetettük, a normál hangképzéshez számos szerv megfelelő és összehangolt működése szükséges. Ha ezek bármelyikébe hiba csúszik, azzal már létre is jöhetnek a hangképzési zavarok. A hangképzési zavarok hátterében állhatnak például a hangszalagon képződött ciszta, csomó, polip, de akár daganat is. Ezeket a tüneteket produkálhatják a gége betegségei, tehát a gége fejlődési rendellenessége, hurutos megbetegedése, daganatos elváltozása és a gégetrauma is. Izomeredetű elváltozás is lehet a hangképzési zavarok oka, mely a gége vázán, a hangszalagokban és a nyálkahártya alatt elhelyezkedő izmokban alakulhat ki. Az idegrendszert érintő betegségek, mint például a Parkinson-kór, sclerosis multiplex és a myasthenia gravis is lehetnek a hangképzési zavarok okozói. A hangszalaggyulladás az átmeneti hangképzési zavarok gyakori oka, mely reflux, dohányzás, légúti betegségek miatt alakulhat ki. Erre a csoportra jellemző, hogy a szervi eltérések kezelésével várható, hogy a hangképzési zavarok is javulni fognak.
A hangképzési zavarok másik nagy típusa a funkcionális hangképzési zavarok. Ez azt jelenti, hogy alapos kivizsgálás során sem derül fény a hangképzési zavarok okára, nem látható a hangképzési zavarok mögött álló betegség, a hangszín és a hang dinamikájának megváltozása nem magyarázható szervi eltéréssel. A funkcionális hangképzési zavarok hátterében tehát nem szervi okok állnak, hanem pszichés eredetű faktorok, a helytelen hanghasználat. A funkcionális hangképzési zavarok kialakulhatnak például a helytelen beszédtechnika vagy énektechnika, a hang túlerőltetése, gyakori krákogás, torokköszörülés miatt is. A hang túlhasználása akkor fordulhat elő például, ha nem megfelelő hangosztályt használ valaki éneklésnél, vagy zajban történő beszéd, hurutos hanghasználat és nagyothallás során. Ilyenkor a panaszok fokozatosan alakulnak ki, jellemző a megváltozott, rekedt hang. A panaszok pihentetés után megszűnnek, de újra kialakulnak, ha továbbra is helytelen a hanghasználat. A funkcionális hangképzési zavarok esetén nem jelentenek megoldást a gyógyszerek vagy a műtét, ebben az esetben hangterápiára lehet szükség.
Sok ember érintett a hangképzési zavarok által, és mégis kevesen fordulnak vele orvoshoz. A hangképzési zavarok megnehezítik a beszédet, társas kapcsolódást, előadás tartást, munkahelyi nehézségeket is okozhatnak. A hangképzési zavarok esetében mindig azonosítani kell a kiváltó okot, ugyanis akár az is előfordulhat, hogy egy rosszindulatú daganatos betegség áll a hangképzési zavarok mögött. Az organikus hangképzési zavarok egy idő után funkcionálissá válhatnak. Ezek miatt a korai diagnózis szerepe kiemelt hangképzési zavarok esetén is. Így van a legjobb esély a teljes felépülésre.
A hangképzési zavarok kivizsgálása foniátriai rendelésen történik. Ennek során a szakorvos megtekinti a gégét a gégetükrözés révén, hogy azonosítsa a gége eltéréseit. A stroboszkópos vizsgálat során a hangszálak rendellenességei vizsgálhatóak. Az eredmények függvényében további, képalkotó vizsgálatokra is sor kerülhet, illetve, ha a kiváltó ok kapcsán felmerül egyéb betegségek szerepe, akkor a társközpontok orvosainak bevonására is szükség lehet. Óvja hangszalagjait hangterápiával! - Fül-Orr-Gége Központ
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Nem biztos, hogy hiperaktív a gyereke, ha állandóan pörög - Endokrin Központ
Tanárbetegség: mi okozza a gyakori torokpanaszokat? - Fül-Orr-Gége Központ
A mutálás zavara miatt a gyermek elszigetelődhet - Gyermekgyógyászati Központ
A hangképzési zavarok kezelése változó a hangképzési zavarok típusától függően. A hangképzési zavarok kezelését mindig fül-orr-gégész szakorvosnak kell irányítania, hiszen a kivizsgálás után ő tudja kiválasztani a legjobb terápiát. A hangképzési zavarok kezelésében az alábbi lehetőségek vannak:
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>>
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
Rendelési információ:
Sokan a fűtés miatti száraz levegőt okolják az orrszárazságért, holott sok más oka is lehet ennek a kellemetlen, akár kínzó érzésnek. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ allergológusa, fül-orr-gégész azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyek orvosi kivizsgálást és szükség esetén kezelést igényelnek.
Az őszi és téli hónapokban szép számmal érkeznek a fül-orr-gégészeti szakrendelésekre az orrmelléküreg-gyulladás miatt a páciensek. Az esetek többségében valamilyen felső légúti fertőzés, nátha előzi meg a betegség kialakulását, melynek enyhébb tüneteit otthon is kezelhetjük. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa osztotta meg velünk a legfontosabb tanácsokat.
Egy tál frissen sült süteménynek, társunk bőrének vagy egy új könyvnek az illata – az élet apró örömei, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A szaglás elvesztése nem csak ezektől az élményektől foszt meg, de egészségünket és a biztonságunkat veszélyeztető állapotot is okozhat. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakemberével sorra vettük a szaglásvesztés hátterében álló leggyakoribb okokat.
